Krisztina Lengyel Tóth

TANULMÁNYAIM

1980–1988. Lengyeltóti Általános Iskola

1988–1992. ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium, Budapest

1992–1993. Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola Számítástechnikai Intézete, Székesfehérvár

1993–1998. Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, magyar nyelv és irodalom szak

1997–1998. Köztársasági Ösztöndíj

1998. Magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész és középiskolai tanár diploma megszerzése

1998–2001. A modern magyar irodalom történeti és elméleti modelljei című PhD-programban való részvétel a Miskolci Egyetemen (abszolutóriummal zárult a képzés)

1999. részképzés a Tartui Egyetemen

2001. Észt–magyar, magyar–észt szakfordító képesítés (a társadalomtudományok területén) az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Intézetében

2006 A Fővárosi Állat- és Növénykert akkreditált továbbképzése zoopedagógiai témában

2008 A Hagyományok Háza akkreditált továbbképzése magyar népmese és hagyományos mesemondás témában

NYELVTUDÁSOM

észt – Eesti keele kõrgtaseme eksam (Riiklik Eksami- ja Kvalifikatsioonikeskus) – észt felsőfokú nyelvvizsga, amely Észtországban az állampolgárság megszerzéséhez szükséges nyelvvizsgarendszerbe illeszkedik

angol – passzív szóbeli és írásbeli középfokú nyelvtudás nyelvvizsga nélkül

orosz – középfokú B típusú állami nyelvvizsga (passzív)

német – alapfokú C típusú állami nyelvvizsga (passzív)

SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEM

1995–2001. részt vettem a Miskolci Egyetemen zajló Szabó Lőrinc kutatási programban

1996–2000. a miskolci Új Holnap folyóirat korrektora voltam

1997–2000. a Miskolci Egyetemen tanuló vendéghallgatók számára magyart mint idegen nyelvet oktattam a BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszékének demonstrátoraként

1999–2001. az MTA tudományos segédmunkatársa voltam a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Modern Magyar Irodalom Tanszékére telepített, az OTKA által támogatott Szabó Lőrinc-kutatóhelyen

2000-től a Macskakaparás Bt. kültagjaként dolgozom szakfordítóként, műfordítóként, nyelvoktatóként, mesemondóként, szerkesztőként és előadóként

2000–2001. az Osiris Kiadónál dolgoztam kontrollszerkesztőként

2001-től különböző magyar és észt könyvkiadók munkáját segítem kontrollfordítóként, szerkesztőként

2001–2005. a Tartui Egyetem magyar lektoraként dolgoztam (magyar mint idegen nyelven kívül hungarológiai tárgyakat is oktattam, főként irodalmat, fordítást, folklórt, művelődéstörténetet és nyelvtudományt)

2004-től a magyar és észt mesemondás ügyei közt közvetítek, mesemondó szemináriumokon, meseesteken tartok előadást, mondok mesét magam is, illetve tolmácsolok

2005, 2008 részt vettem Käsmuban az észt műfordítók szemináriumán

2006-tól a Balassi Intézet (és jogelődjei) hungarológiai tagozatán magyar irodalmat oktatok

2006-tól a Balatonfüredi Fordítóházban évente megrendezésre kerülő magyar-észt fordítótábor munkáját segítem

Publikációs jegyzék

(Lengyel Tóth Krisztina néven)

Gazdáitokról macskáitoknak, Új Holnap, 1996. november, 97–99.

„Olyan fiktív, hogy már-már nem is igaz” avagy így is történhetett volna. (Fiktív gasztronómiai honfoglalás), Új Holnap, 1997. május, 95–96.

Álomkór és vírusmutációk avagy a gólyakalifa-vírus okozta álomkór a tízes évek elején Babits és Kosztolányi prózájában, Új Holnap, 1998. május, 71–81.

Szabó Lőrinc Összes versei I–III. (a szöveggondozást Kabdebó Lóránt és Lengyel Tóth Krisztina végezte), Unikornis Kiadó, Bp., 1998.

Huszonöt év. Szabó Lőrinc és Vékesné Korzáti Erzsébet levelezése, (sajtó alá rendezte, az utószót írta és a jegyzeteket készítette Kabdebó Lóránt és Lengyel Tóth Krisztina), Magvető Kiadó, Bp., 2000.

Szabó Lőrinc, Összes versei I–II., (a szöveggondozást Kabdebó Lóránt és Lengyel Tóth Krisztina végezte) Osiris Kiadó, Bp., 2000.

SZABÓ Lőrinc, Tücsökzene, (a szöveggondozást Kabdebó Lóránt és Lengyel Tóth Krisztina végezte) Osiris Kiadó, Bp., 2000.

Szabó Lőrinc, Összes versei (a szöveggondozást Kabdebó Lóránt és Lengyel Tóth Krisztina végezte), Interneten, a Digitális Irodalmi Akadémia Internet Klasszikusok sorozatában, 2001.

Tehenek jönnek, tehenek mennek = 1001 éjszaka. Mese-konferencia. Publicationes Universitatis Miskolciensis, Sectio Philosophica Tomus VII. – Fasciulus 2., E Typographeo Universitatis, Miskolc, 2001., 66–69.

Päkapikk és facica. A Tartui Játékmúzeumról. Finnugor Világ, 2001/2., 33–36.

„Hiányod átjár...”. A szövegszervező hiány Doris Kareva egy versében. = Észt–magyar összevetés III. [Folia estonica VIII., szerk. Pusztay János] Szombathely, 2003., 51–58.

A magyar nyelv oktatása a Tartui Egyetemen. = Hungarológia a XXI. században. Balassi Évkönyv 2003. BBI, Budapest, 2003. 72–87.

Utószó. = Emil TODE, Hercegkisasszony. JAK–L'Harmattan Kiadó. Budapest, 2006. Melléklet. 19–35.

Fordítások jegyzéke

(Lengyel Tóth Krisztina néven)

Andrus KIVIRÄHK, Újév éjjele (részlet). = A Magyar-Észt Társaság Füzetei, 3., Magyar-Észt Társaság, Bp., 1998., 28–29.

Jüri HAIN–Martti SOOSAAR, Az észt ex librisről. (Kéziratként az ELTE BTK Pesti Barnabás utcai épületében 2000-ben megrendezett észt ex libris-kiállítás ismertetője)

Mari LAANEMETS, Kriimustatud legendid – Karcolt legendák – Scrached legends. Észt fotó 1965–1999. Estonian Institut–Magyarországi Észt Intézet, Bp., 2000.

Andrus KIVIRÄHK, Ivan Orav feljegyzései avagy A múlt akár a távolban kéklő hegyek (részlet). [Ivan Orava mälestused. – katkend.] = Kabdebó Lóránt köszöntése. Szerk. Bessenyei József et al. Miskolc, 2001. 154–160.

Timo MARAN, Gondolatok a tájról. Napút, 2001/5., 42–44.

Olev REMSU, Őexcellenciája: no... izé... khm. [Tema ekstsellents: oot oot!] = Bábjából kikelő pillangó. Szombathely, 2002. 87–96.

Tiia TOOMET, Az a nyár. [Isamaa suvi]. = Történelem és idő. Mai észt elbeszélések. Szombathely, 2007. 209–249.

Asko KÜNNAP három verse = Szorongás és végesség között. Költők új Európája. Budapest, 2005. 47–49.

Asko KÜNNAP három verse = Pluralica 2009/1–2., 73–74.

Peeter SAUTER, Hasfájás. [Kõhu valu.] = Pluralica 2009/1–2., 169–186.

Elo VIIDING, Egy hangra. [Ühele häälele.] = Pluralica 2009/1–2., 192–205.

Hasso KRULL kilenc verse. = Pluralica 2009/1–2., 206–215.

KAUKSI Ülle három verse. = Pluralica 2009/1–2., 232–233.

Jüri EHLVEST, Ló a semmiből [Hobune eikusagilt.] = Pluralica 2009/1–2., 241–247.

Mehis HEINSAAR, Utazás a világ végére. [Teekond maailma lõppu.] = Pluralica 2009/1–2., 276–283.

Andrei HVOSTOV: A kék hegyek. [Sinised mäed.] = Prae 43. (2010/3.), 19–41.

Jaanus VAIKSOO: Tuglas nyomában. Észt novellák a Prae-ben. = Prae 43. (2010/3.),75–80.

Mehis HEINSAAR: Paavel mérnök szerelmének előkertje. [Insener Paaveli armastuse eesõu.] = Mehis Heinsaar breviárium. Észt Intézet–Pluralica, 2012. 36–39.

Tiit ALEKSEJEV: A zarándokút. [Palveränd.] Gondolat Kiadó, Budapest, 2012.

Kontrollfordítások, kontrollszerkesztések

Jaan KAPLINSKI, Szem. Hektor. Kijárat Kiadó, Bp., 2002.

Andrus KIVIRÄHK, Ördöngös idők. Polar Kiadó, Bp., 2004.

Emil TODE, Hercegkisasszony. JAK–L'Harmattan Kiadó. Budapest, 2006.

Pál HUNFALVY, Reis Läänemere provintsides. Eesti Keele Sihtasutus, 2007.

Andrus KIVIRÄHK, Sári, Samu és a titkok. Cerkabella Könyvkiadó, 2008.

Attila BARTIS, Rahu. Eesti Keele Sihtasutus, 2009.


Copyright © Estonian Literature Centre. Designed by Asko Künnap. Software by Sepeks