Higgs-bozon

Poetry

A szerelem olyan, mint a Higgs-bozon.
Sokan hisznek a létezésében.
Néhányan állítják, hogy
látták vagy megmérték.
Egy részük gyaníthatóan hazudik.
Vagy istentudjamit lát.

A szerelem olyan, mint a Higgs-bozon,
tömeget kellene adnia életünk elemi
részecskéinek. Tömeget vagy legalább értelmet.
De sehogy se sikerül megtalálnunk,
kétségbevonhatatlanul, magunk és istenünk előtt
rámutatnunk: íme, a Higgs-bozon, 
itt, ebben a pillanatban látható
az egyetlen, örök és igaz szerelem.

Kicsit úgy van ezzel, mint istennel, kicsit 
úgy van ezzel, mint az élettel – hinni kell,
és egyben marad, lesz tömege és értelme.
Ha nem hiszel, széthull minden és visszatűnik
az elemi létbe, mint gyerekek homokvára.

A Higgs-bozon kicsit hasonlít a szerelemhez,
mindig lesznek, akik nem hisznek bennük,
mindig fennáll a lehetősége, 
hogy nem találják meg, nem mérik be őket,
ettől persze nem lesznek kevésbé létezők, már ha 
ragaszkodunk a létezésükhöz.

Észtről fordította Segesdi Móni és Reet Klettenberg


Copyright © Estonian Literature Centre. Designed by Asko Künnap. Software by Sepeks